Száz év múlva jöhet az igazi robotzsaru
Az idei évben nem csak új sci-fi mozik kerülnek terítékre: remake formájában már viszontláthatjuk a vásznon kedvenc gépzsarunkat is. 
A Robotzsarut legtöbbünk kopottra nézte régi videoszalagokon, a klasszikus pedig nemrég egy frissebb, látványosabb köntöst kapott. Bár sokan nehezményezik a régi filmek feldolgozását, be kell látnunk, hogy Alex Murphy története időtálló kérdéseket feszeget: vajon tud-e egy gép erkölcsi kérdésekben megfelelő döntéseket hozni, és egyáltalán, mi számít jó döntésnek? Akár Paul Verhoeven 1987-es moziját favorizáljuk, akár az új változatot, Robotzsaru ugyanannyira menő, mint régen, kérdései pedig egyre aktuálisabbak. A Wired szerint a technológia jelenlegi fejlettségét nézve körülbelül száz év választ el minket attól, hogy valódi gépzsaruk őrizhessék a város rendjét. Ám mielőtt ez megvalósulhatna, jelentős technológiai fejlődésen kell keresztül mennünk.
A történet 2028-ra datálja a géprendőr érkezését, ezek szerint még 14 évünk van behozni a lemaradást. A filmben az OmniCorp nevű cég robotzsaruja részben ember, részben gép szerkezet. A legfőbb probléma, hogy nincs ma olyan ismert akkumulátor, ami a végtagokat mozgató robotruhát huzamosabb ideig működtetni tudná. Először fel kell találni egy olyan sokkal kompaktabb energiaforrást, ami képes a robottest minden motoros funkcióját naphosszat működtetni (elvégre robotzsarut sem láttuk minden órában töltőre dugva). A mai iPhone-ok jobb esetben egy napig bírják töltés nélkül, és még a Tesla S elektromos autó akkuja sem lenne elég, aminek teljes padlója maga az akku. Így mind méretben, mind teljesítményben bőven van hová fejlődnünk.
Más területeken viszont már mutatkoznak a forradalom csírái, a protézisek például bámulatos tempóban fejlődnek. Egyre gyakrabban hallhatunk olyan híreket, hogy finomabb, fejlettebb karprotézisek jelennek meg. A Neurogadget.com szerint idén a protézisek új generációja fog megszületni. Érzékelésük egyre inkább közelít az igazi kéz kifinomultságához, amivel összetettebb mozdulatokat is lehet végezni. Emellett az agy-számítógép interfész technológiai kutatásokban is jobb eredmények születnek. Úgy tűnik, egyszer akár tényleg agyra csatlakoztatott robottestet működtethetünk, de csak azután, hogy valaki feltalálta a megfelelő energiaforrást. Ez egyelőre elég kemény dió.
Az új film producere próbálta az eddig ismert történetet kicsit másképp láttatni, és a valósághűségre törekedni. Martin Whist a jelenlegi protézistrendből merített, emellé olyan egzisztencialista művészek sötét hangulatú munkái inspirálták, mint Francis Bacon. Bacon egyik munkája fel is tűnik egy jelenetben az OmniCorp irodájában, ami Whist szerint az egész mozinak egy új szubtextust adhat azok számára, akik kellően szemfülesek. Míg a régi film víziója akkoriban nagyon messzi jövőnek tűnt, a remake inkább a közeliségét próbálja hangsúlyozni, ahogy azt Gibson mester is megmondta, a jövő már körülöttünk van. Hogy egy férfi agyával működő robot megvalósuljon, talán nem is olyan őrült ötlet.
Az agy önmagában azonban édeskevés a tökéletes működéshez. A filmben nagyon hitelesen említik, hogy Alex Murphy agya és gerincvelője is meg lett menekítve, mivel ez a két szerv együttesen alkotja a központi idegrendszert. A gerincvelő feladata, hogy az ingerületeket továbbítsa az agy felé, illetve az agy parancsait a perifériák felé, amik elsősorban motoros parancsok. Charles Higgins, mérnök és neurológus professzor szerint, ha egy olyan humanoid robotot akarunk építeni, ami ember módjára mozog és viselkedik, akkor meg kell őrizni a gerincvelőt is.
Érdekesség, hogy mindkét Robotzsaru filmben a teljesen autonóm módon működő ED-209 úgy van bemutatva, mint előző generációs robot, RoboCop pedig a következő szint – holott ő ember és gép keveréke. „Egy ED-209 építésétől még messzebb vagyunk, mint egy robotzsaruétól”- mondja Higgins. Az agyunk jelenleg még mindig jobb döntéshozásban és az irányításban, mint bármilyen más gép által generált megoldás. Egy önmaga módosítására, javítására képes mesterséges intelligencia már technológiai szingularitáshoz vezetne. Ahhoz a lehetséges jövőbeli eseményhez, amikor a mesterséges intelligencia felülemelkedik az emberen, és megváltoztatja a civilizációt.
Dömös Zsuzsanna
Források:
wired.com
neurogadget.com
