Szükségállapot: gyilkos óriásdarazsak inváziója

Kínában több, mint 1500 ember került kórházba és 42 elhunyt, amikor a nyáron Sanhszi tartományban meglepetésszerűen elszaporodott egy olyan állat, amihez képest a mi lódarazsunk simogatnivaló tündérke csupán…

Csajok a csúcson: Vespa mandarinia királynők

Ez a borzasztó dög darázs az ún. ázsiai óriásdarázs, avagy Vespa mandarinia. Mérge elpusztítja a vörös vértesteket, ami rövid úton veseelégtelenséghez, leálláshoz és így halálhoz vezet.

Azonban, ahogy az Arizonai Tucsoni Southwest Biological Institute entomológusa rávilágít, még ennél is gyorsabb és veszélyesebb hatás az allergiás reakció, amit csípése kivált. Valamilyen szinten minden ember érzékeny és/vagy allergiás a rovarcsípésre – akik a leginkább, azok a sima kis darázs csípésébe is bele tudnak halni. Egy ilyen allergiás reakció ún. anaphyllaxiás sokkot is kiválthat. Ez azt jelenti, hogy az erek olyan mértékben kitágulnak, hogy a szív képtelen megmozdítani a benne levő vért, azaz elvérzel a saját érrendszereden belül, mindez pedig egyszerre gégeödémával, fulladással és szívinfarktussal is együtt járhat.

Nagyon durva darázs az ujjon

Sanhszi tartományban ennek a darázsnak tulajdonítható 1670 valamilyen szintű kórházi kezelés (206 komoly) és 42 haláleset.

Ez a darázs a legnagyobb ilyen rovar a Földön. Christopher K. Starr, egyetemi rovartan oktató úgy jellemezte: “ez a pitbull darázsban… olyan pofával, amiről lerí, hogy hiába érvelnél neki”.
Őshonosak Kelet- és Dél-kelet-Ázsiában (ez lefedi Japánt, Kína egy részét, Koreát, Indiát és Nepált). A szárnyas méregzsák teste a 3-4 cm-t is meghaladhatja, ritkán a hüvelykujj méretét is elérhetik, aminél a királynők még nagyobbra is megnőnek: az 5 cm-es hosszt is meghaladhatják (ld. nyitókép).

Egy kisebb példány kulcs mellett

Ezek a rendkívül agresszív darazsak (igen, még a mi lódarazsainknál is idegbetegebbek) más rovarokkal, hernyókkal etetik a lárváikat, szájszerveikkel könnyedén szétvagdosva őket. És ha ez nem elég, jön a fekete leves:

Ezt a férget darazsat vonzza az emberi izzadság, az alkohol, és mindenféle étel és ital illata! Ha pedig egy állat vagy egy ember fut, gyorsan mozog, csapkod, akkor a rovar agya teljesen elkattan, és addig üldözi áldozatát, amíg csak bírja.

Minden párzási időszakban 1000 és 2000 közötti darabszámban gyártja le őket a királynő. Más, kisebb darazsakat és méheket zabálnak fel, a többi darázsfajtól idegen módon összehangolt támadásokat indítanak fészkek ellen, ahonnan elrabolják prédájukat.

A legtöbb esetben fészküket olyan helyeken építik meg, mint üreges, korhadt fák belseje, sziklák közötti szűk rések, föld alatt – azaz olyan helyeken, ahol nincsenek szem előtt.

A legtöbb esetben.

A nyár folyamán ugyanis felhőkben támadtak meg iskolákat és földműveseket Kína Sanhszi tartományában. Egyik áldozatuk az Ankangban élő Mu Conghui, akit a földjén kaptak el. A Xinhua állami hírügynökségnek való beszámolójában elmondta, hogy minden különösebb előzmény nélkül szállni kezdtek a fejére és lábára, és máris csíptek – valószínűleg rejtett fészkükhöz közel járt.

Két hónappal, 13 vesedialízis-kezeléssel és 200 öltéssel később Mu még mindig kórházban van és képtelen mozgatni a lábait.

Shunichi Makino kutató felhívta a figyelmet rá, hogy már (az amúgy kb 1-1,5 cm-es!) fullánk már maga is fizikai károsodást tud okozni az érrendszerben, a méreg pedig több szerv leállását is előidézheti. A megcsípett emberek dialízisen esnek át, hogy a mérget kiürítsék a szervezetükből. A csípések mély, sötét krátereket hagynak a testben, hasonlóakat egy lövés bemeneti sebéhez.

Csípésnyomok egy túlélő karján

Dr. Wang Hue, a rovarcsípésekre szakosodott készenléti osztag vezetője arra figyelmeztette a Sanhszi tartományi kormányzatot, hogy ezeknek a darazsaknak az agya szeptemberben és októberben még jobban fel van húzva – párzási időszakban még agresszívabbak, mint amúgy (pedig alapból is a letartóztatott maffiavezér idegállapotával büszkélkednek). A bagzás december elejéig is elhúzódhat, addig a darazsaknak eszük ágában sincs téli álomba vonulni.

A hatóságok több ezer rendőrtiszttel vonultak ki, akiket helyi önkéntesek ezrei segítettek a darázsfészkek felszámolásában. 710-et sikerült eltörölni.

Miért okozott ekkora zűrzavart és fennakadást most ez a darázs? A válasz egyszerű: Kínában – a magyar nyár jó részéhez hasonlatosan – száraz, forró idő uralkodott. Az ilyen időben a darazsak sokkal könnyebben tudnak fészket építeni és szaporodni. Ahogy sok helyen Magyarországon is, a darazsak túlszaporodtak, és élőhelyük elérte az emberek városainak területét is.

Stressz nélkül megfogja és megeszi a lombszöcskét is

A Xinhuában szakértők arról is beszéltek, hogy a kínai környezetvédelmi politika kapcsán megnövelt méretű erdők és növényzet is kedveznek a darázs terjedésének. Emellett a permetezés miatt természetes ellenségeik egyre kisebb számban akadnak (egyes madarak és pókok még ezt a szörnyet darazsat is megfogják). A rovar rendkívül súlyos károkat okoz a gazdaságban is, nem csak az egyes emberre veszélyesek: koordinált csapásaikkal méhcsaládok tízezreit pusztítják el évente, csak Japánban!

Az európai kontinens nagy szerencséje, hogy a darázs szereti bár a szárazságot, de igényli a növényzetet, így a félsivatagos vidékekre már nem igen merészkedik, a teljes jogú sivatagok és magasfennsíkok pedig egyenesen riasztják.

A brutális darázs fő tápláléka a méhecske

Persze, vannak nekünk is darazsaink, amelyekre nagy szeretettek gondol gyerek, felnőtt, méhész és szőlősgazda. Idén nyáron például, a kínaihoz hasonló meleg, száraz időjárás igencsak kedvezett az amúgy nem veszedelmesen gyakori lódarazsak elszaporodásának, amelyek amellett, hogy agresszívek, durva károkat okoznak például a szőlőkben: átharapják az érett gyümölcs héját és kiszívják a benne található cukros levet. Zala megyében egy szőlősgazda 95%-os kárról számolt be, melyet kisebb részben őzek és borzok, nagyobb részt pedig darazsak és lódarazsak okoztak.

Lódarázs. Szeretjük

“A madárkár ellen már vannak napelemmel működő, ember számára nem is hallható riasztóeszközök” – összegezte F. Gergely szőlősgazda – “őz, borz, róka ellen létezik kerítés, de ha a darázs megjelenik a szőlőben, az már egy más világ.”

Kérdésünkre, hogy a nem elhanyagolható anyagi kár mellett volt-e már komolyabb kellemetlensége darazsak miatt, legyint.

“Számtalanszor. Eleinte még kísérleteztem azzal, hogy elhajtsam a fürtről őket. A lódarázs agresszív, és az embert tucat métereken át üldözi. Nincs ellene permet, és nincs az a háló, ami távol tartaná őket – a legkisebb lyuk helyét is megjegyzik. Egy orvosság van: több csapadék és pár fokkal hűvösebb, mint ami idén jellemző volt. A vicc szerint a medve nem játék, hát, ez sokkal inkább igaz a darázsra!”

Pedig ez csak sima lódarázs, nem az ázsiai óriásdarázs…

Sokak kedvence még a darázsderék netovábbja, a fürkészdarázs, amely petéit vagy megbénított, de élő, egy helyre összegyűjtött pókok testébe rakja, vagy élő-mászkáló hernyókba, százlábúakba. A kikelő fürkészdarázs lárvák ezek után az illető még élő hernyó vagy pók testében nekiállnak táplálkozni, és a gazdaállat halála után előmásznak belőle. A fürkészdarázs a többivel ellentétben nem olyan agresszív, a legritkább esetben hallani csak olyat, hogy embernek kárt okozna (akkor is általában valami más okozza a sérülést, őt csak okolják). Minden esetre sokan kiakadnak, ha ez a 3-4 centis, kecses jószág elkezd a környékükön fürkészni. Egyes fajok a puha homokba ásnak alagutat (ez rendkívül vicces egy ilyen kecses küllemű állattól), oda löködik be a megbénított, telepetézett pókokat és hernyókat.

Fürkészdarázs. Az emberrel nem nagyon kerül összetűzésbe

Egyébiránt a darazsak biológiai fontossága sem alulbecsülendő, ennek ellenére túlszaporodásuk igen veszélyes és káros. Tajvanon egyébként az ázsiai óriásdarazsat nagy mennyiségben vadásszák, cefrésítik és alkoholos italt készítenek belőlük, Japánban pedig létezik egy ital, a VAAM energiaital, amelyben a darázsból kivont aminosavak is jelentős szerepet játszanak.

Ágyas darázspálinkát fogyasztó japán. Igen, olyan is van.

Ha már darázs és energiaital, mi inkább azt mondanánk, hogy BURN, darázs, BURN!

Méhek készülnek a darázzsal való harcra. Mi nekik szurkolunk

Az alábbi videón ázsiai méhek veszik fel a küzdelmet egy óriásdarázzsal, amely felderíteni érkezett hozzájuk a csapásmérés előtt. Hát, most rossz szomszédságba keveredett:

Az ázsiai óriásdarázsról szóló CNN-es riport itt megtekinthető (angolosok előnyben):

Volt egy időben, 2004-2005 tájékán Nagy-Britanniában aggodalom afelett, hogy kínai teherszállítmányokban ilyen óriásdarazsak is átutaznak, és meghódítják maguknak Európát, kipusztítva méheinket és sok kellemetlen percet szerezve az embereknek. Nos – a pánikkeltő hír igaz volt, valóban érkeztek darazsak Kínából, azonban a nedves brit klíma annyira nem tetszett nekik és így sikerült hamar és könnyedén megfékezni a terjedésüket. Egyes rovarkutatók szerint maguktól is kihaltak volna, de az angol hatóságok semmit se bíztak a véletlenre. Nem akarták, hogy ilyesmit láthasson a figyelmes-figyelmetlen ember egész Európában:

Állatvilág témában ajánljuk: Az evolúció vesztesei: fajok a kihalás szélén

forrás: CNN