Terraformáljuk a Marsot!

Amilyen tempóban az emberiség szaporodik, és amilyen étvággyal fogyasztja anyabolygónk erőforrásait, bizony nem árt már ma elkezdeni kidolgozni azokat a technológiákat, amelyekkel más planétákat is lakhatóvá tehetünk.

A terraformálás receptje elméletben rendkívül egyszerű: végy egy bolygót, adja hozzá vizet, majd atmoszférikus gázokat. És kész. A gyakorlati megvalósítás ennél persze egy kicsit bonyolultabb…

Vegyünk példának a Marsot, mint a leglogikusabb célpontot. Egyrészt a szomszédban van, másrészt a mérete is kezelhetőnek tűnik (felszíne a Föld felszínének 38%-a, ami egyébként épp megfelel bolygónk száraz területeinek). Arról nem is beszélve, hogy az elmúlt évek kutatásai szerint a vörös bolygó korábban melegebb és vizesebb lehetett, mint most.

Chris McKay, a NASA asztrobiológusa szerint a Mars földiesítése már nem tartozik a sci-fi kategóriájába, hanem egy nagyon is reálisan megvizsgálható kérdés. Néhány évtized alatt képesek lennénk felmelegíteni a szomszédos bolygót és visszaállíthatnánk a vastag atmoszféráját. Ugyanakkor 100 000 évig tartana belélegezhető szintre emelni a légkörben az oxigén mennyiségét. Legalábbis az általunk e célra jelenleg ismert leghatékonyabb eszközzel: növényekkel. Ezért az új kutatásoknak leginkább arra kellene fókuszálni, hogy ezt a folyamatot hogyan lehetne felgyorsítani.

A fő lépéseket már egyértelműen tudjuk:

1. A hőmérséklet növelése
A Marson a hőmérséklet -62 Celsius fok körül mozog, amit üvegházhatású gázokkal meg tudnánk emelni. A bolygó talaja perfluorokarbonokat tartalmaz, amelyeket e célra épített gyárakkal képesek lennénk kinyerni és gázzá alakítani. A gázt az atmoszférába pumpálva be lehetne indítani a Mars melegedését. Amint a fagyos bolygó felengedne, kiszabadulna a sarki jégsapkákban és a talajban található szén-dioxid. Ez a gáz pedig felgyorsítaná a melegedést, mivel csapdába ejtené a visszaverődő napenergiát, ahogy ezt a Földön is teszi.

2. Az atmoszféra felépítése
A Mars mai atmoszférájának vastagsága csupán 1% a Földhöz viszonyítva, de a tudósok úgy gondolják, régen sokkal vastagabb volt. Ha sikerülne a földi atmoszféra 30%-ára duzzasztani, már meg tudna maradni a bolygón a folyékony állapotú víz.

Novemberben az erre a célra fejlesztett Maven űrszonda mintát fog venni a planéta légkörének felső rétegéből, hogy megállapítsa, hogyan szökhettek el belőle a gázok.

Ha a CO2 reakcióba lépett a bolygó felszínének elemeivel, azért a talaj megkötötte a szén-dioxidot, az terraformálási szempontból rossz hír lenne. Hiszen akkor az ember által a légkörbe bocsátott gázokra ugyanez a sors várna.

Ha viszont ultraviola sugarak vagy napszél pusztította, illetve sodorta el a gázokat (mivel ezek a folyamatok régebben, a Nap fiatalabb korában erőteljesebbek voltak), akkor az atmoszféra újraépítése lehetségessé válik.

3. Végül jöhet a víz
A vörös bolygó száraznak tűnhet, de több küldetés is igazolta, hogy van víz a Marson. A Mars Reconnaissance Orbiter 2010-ben folyó vízre utaló nyomokat talált. Orbitális radarfelvételek szerint a felszín alatt nagy mennyiségű fagyott víz lehet. A Curiosity mérése szerint a talaj kb. minden 28 köbdeciméterében található egy liternyi víz. Ráadásul közvetlenül a felszínnél, ahonnan a felolvadás után kinyerhető lenne, és a tározókba helyezett vízzel be lehetne indítani a növénytermesztést, a vízkörforgást és az esőt a Marson.

Forrás: Popular Science