The Cloverfield Paradox kritika: Zűr az űrben
2008-ban került mozikba a Cloverfield első része, melyet Matt Reeves rendezett és sikerült is csúcsra járatnia a produkciónak a kézikamerás, giga szörnyes formátumot. A Cloverfield Lane 10 ennél már jóval visszafogottabb kamaradráma volt 2016-ban, a közönség a formátumváltás miatt talán ezt még az eredetinél is jobban szerette. Pár napja a Netflixen meglepetésszerűen debütált a The Cloverfield Paradox, mely ezúttal az űrben játszódik. A történet szerint a jövőben járunk, ahol a Föld energiaproblémáit pár asztronauta és egy új technológia igyekszik megoldani. Vigyázat, innentől spoilerek is előfordulhatnak!
A The Cloverfield Paradox nagy klasszikusoktól merít, így helyenként felfedezhetőek benne az Alien-franchise-ban megismert fogások is, habár ezúttal szörny nincsen az űrállomás fedélzetén. Van helyette utazás dimenziók között, a film egy pontján a Föld is eltűnik, így érdekességek sokaságát sikerült belesűríteni a filmbe. A kritikák nagyon rosszak voltak, de azt meg kell hagyni, hogy látvány tekintetében nagyon ott van a The Cloverfield Paradox, gyönyörű képekkel operál a sci-fi. Emellett még a zenék is kiemelkedőek, így az utálóknak nincs teljesen igazuk.
A színészi játék viszont elég gyenge, és nincsenek is sztárok a The Cloverfield Paradoxban. Daniel Brühlt legutóbb az Amerika Kapitány 3-ban láttuk, gonoszkodni, rajta kívül pedig egyedül az érdekes arcú Elizabeth Debicki nyújt emlékezeteset. A többiek sablonkarakterek, még a brit szitkomokban rendre brillírozó Chris O’Dowd is. Az űrállomáson mindenféle nemzetiségű és habitusú ember megtalálható, az ellentéteik azonban rendre tragikomédiába hajlanak, mintsem véres drámába. A The Cloverfield Paradox emellett teli van rendkívül undorító jelenetekkel, így csak azoknak ajánlható a film, akik az ilyesmit bírják.
A The Cloverfield Paradox egy átlag sci-fi, főleg azoknak nem nyújt újat, akik a The Life-ot már látták korábban. Zűr az űrben, és kész. Amiatt érdemes egyedül beszélni róla, mert a Cloverfield univerzumába rettenet jól illeszkedik. Ráadásul nagyon jól bővíti azt. A Cloverfield 3 azt az újdonságot hozza be a franchise-ba, miszerint az űrállomás tragédiája nem csak térben okoz galibát, hanem időben is. Emiatt tehát hatással van a legénység hibája mind a Cloverfield 1 szereplőire, mind pedig a Cloverfield Lane 10 történéseire. Ezt a Redditen egyébként nagyon jól összeszedték a nézők, például a 18. perc környékén az első és a harmadik részben is olyan áthallás van, hogy annak csak tapsolni lehet.
Így kell multiverzumot építeni? Igen. A The Cloverfield Paradox új szintre emeli a 2008-ban indult franchise-t, ráadásul megmutatja azt is, hogy az első filmben látott szörnyek sokkal durvább alakot is tudnak ölteni. A negyedik felvonás, melyet egyelőre Overlord címen emlegetnek, még idén mozikba kerülhet, kíváncsian várjuk, hogy a távolabbi múltat hogyan bolygatja meg a Cloverfield Station katasztrófája.
A harmadik Cloverfield film a semmiből jött, arathatott volna, de önálló részként a közepesnél kicsit jobb lett, maximum. Ennek ellenére a Cloververse-t szinte példátlan módon építi tovább, emiatt pedig a franchise rajongóinak abszolút kötelező néznivaló.
Értékelés: 6/10
