Valóság vagy színjáték? A valóságshow motívumai sf filmekben

Az irodalom és a filmművészet állandó témája a társadalmunk kritizálása. Ebbe beletartozik a szórakoztatás is. Három filmet vizsgáltunk meg a valóságshow-k szemszögéből, melyekben továbbgondolva megjelenik napjaink egyik legnépszerűbb műsortípusa.

 

Az éhezők viadala

Suzanne Collins ifjúsági sci-fijében és az abból készült sikeres filmekben egyaránt megjelenik a valóságshow a címadó műsorral. A minden évben megrendezésre kerülő viadalra Panem minden körzetéből egy-egy tizenkét és tizennyolc év közötti fiút és lányt választanak ki, hogy azok élet-halál harcot vívjanak a fényűző, körzeteket irányító Kapitólium városában. A szegény, nyomorban élő körzetek gondoskodnak a gazdag központ szórakoztatásáról, ami egy újraértelmezése a római gladiátorjátékoknak, ahol harcos rabszolgák szórakoztatták a közönséget.

 

A győztes és annak körzete remek életet fog élni, de ehhez nagy áldozatokat kell meghozni. A versenyzőknek gyakran kell szerepet játszaniuk (Katniss és Peeta szerelme), és a sok gyilkolás után már nem olyan egyszerű megőrizni a józan eszüket sem (Haymitch is az alkoholba menekült). Nem is beszélve a közönség állandó manipulálásáról, akik csak szórakoznak a műsor alatt. A játékszabályok kijátszásával viszont – először a viadal történetében -, elérték, hogy a játékosok diktáljanak. Ennek pedig súlyos következményei lettek a Kapitóliumra nézve.

 

Truman Show

A sokak szerint Philip K. Dick behatásának köszönhető Truman showban egy olyan ember életét követhetjük nyomon, aki harminc éven át úgy éli mindennapjait, hogy lépéseit kamerák követik. A város, ahol él, díszletekből épül fel. A körülötte élő emberek színészek, az életét pedig egy forgatókönyv szerint éli anélkül, hogy bármit is észrevenne ezekből. Érdekes módon sehogy sem tudta elhagyni a várost, mert valami mindig meghiúsítja.

 

 

Egy idő után persze sorozatosan megjelennek a gyanúsabbnál gyanúsabb körülmények. A Trumant majdnem agyoncsaló lámpa, és a felismerés, hogy szinte minden napja pont ugyanúgy telik el ugyanazokkal az alakokkal, elgondolkodtatja őt. Természetesen a show teljes stábja igyekszik őt úgy terelgetni, hogy ne jöjjön rá senki a titokra, de egy kíváncsi embert nehezen lehet elterelni. Nem is beszélve arról, hogy vannak, akik kifejezetten örülnének, ha elhagyná a fiktív városkáját.

 

A legironikusabb az egészben az, hogy a film a ránk erőltetett illúziók legyőzésének fontosságára hívja fel a figyelmet, mégis, szerintem elég sokan választanák a valótlant a sötét valóság helyett.

 

A menekülő ember

Stephen King álnéven írt regényéből is készült egy sikeres film, melynek a címadója szintén egy valóságshow. Adott egy hatalmas, teljes világnak is beillő aréna, ahol elítéltek rohannak az életükért. Az elítélteket az arénába beengedett mészáros – akik valódi bűnözőnek tűnnek, mégis hősként vannak ábrázolva – kergeti, majd igyekszik mindegyiküket kiiktatni. Minden elítéltet az arénába való belökés előtt alaposan megszidhat a közönség az elkövetett bűneik nyilvános ismertetése után, és a mészárosoknak szurkolhat, hogy kapják el minél hamarabb a „gonosztevőket”, és a lehető legvéresebben végezzenek velük. A show nézői elvárják ugyanis, hogy a bűnösök elnyerjék büntetésüket.

 

Külön megemlítendő, hogy az üldözöttek nem kapnak semmilyen fegyvert, így tényleg nem tudnak visszacsapni. A menekülő ember talán azért is érdekes ilyen szempontból nézve, mert ijesztő, mennyire valóságosnak látszik az egész. Elég csak egy kicsit továbbgondolnunk a televízióban vetített valóságshow-k stílusát, és tényleg nem tűnik túl távolinak A menekülő ember, hiszen népcsitító erővel bír. Amellett, hogy leköti mindenkinek a figyelmét, kiszolgálja azt az igényünket is, hogy az ellenünk vétkezők olyan sorsot kapjanak, melyet „szerintünk megérdemelnek”.

 

A hasonló jellegű show műsorok lehetősége nagyon sok ember fantáziáját beindította már. A lator evangéliuma című kiadványunk is egy színfalak és kellékek között élő emberről szól, de a South Park alkotói is eljátszottak már a Föld valóságshow-s ábrázolásával. Annyi bizonyos, hogy a téma nagyon népszerű, ábrázolására pedig még mindig sok lehetőség maradt.

Facebook hozzászólások

You may also like...

Vélemény, hozzászólás?