Vatikán ismét óv
Mint mondta, “A vámpírfilmek túlzások és kilengések keveréke, amely azonban egyre jobban vonzza a fiatalabb generációt. Az Alkonyat-sorozatban az esztétikumnak különösen fontos szerep jut. Gyönyörű nők és férfiak szörnyű maszkokkal torzítják el magukat. Ez elég arra, hogy megtöltsék a mozi termeket. A sorozat felvételek hatásos keveréke, amelyek totális ürességet fednek”
Számomra már az is meglepő, hogy Vatikánnak van filmszakértője (feltéve, hogy ez nem csak újságírói frázis). De eszembe jut, hogy idáig nem volt túl fényes Vatikán szereplése a filmekkel kapcsolatban. Továbbra is szeretnek „Ex Cathedra” (a pápától, a pápai széktől eredő, csalhatatlan, megfellebbezhetetlen, feltétlenül helyes, lásd lexikon) nyilatkozni, gyakran anélkül, hogy látták volna a filmet (és erre még büszkék is szoktak lenni). Emlékezzünk csak a Krisztus utolsó megkísértése című filmre, amelyet úgy ítéltek el, és tiltottak le, hogy meg sem nézték. Pedig kevés film beszélt olyan szépen Jézusról, és az őt érő kihívásról, mint ez.
De összességében annyit érnek csak el, hogy pénzben jól kifejezhető mértékű reklámot adnak önként és dalolva. Emlékszem, amikor a Da Vinci–kód kapcsán még egyházi bíróság elé is citálták a filmet, olyan publicitást kapott a vatikáni hozzáállás, amelyet csak millió dollárokért vásárolhatott volna meg a producer. Gondolom térden állva mondott érte hálát…
K.T.M.