Galaktika 300: sci-fi, irodalom, torta

A Galaktika Magazin március 6-án egy családias hangulatú, beszélgetős esttel ünnepelte meg 300. lapszámának megjelenését, neves szépírók körében. Nézd meg az estről készült videót!

Ahogy arról korábban már beszámoltunk, a Galaktika a 300. megjelenés alkalmából egy különleges lapszámot állított össze: csupa magyar szerző írását közölte, ráadásul olyan ismert szépírókét, akik jellemzően eddig még nem, vagy csak egyszer-egyszer próbálták ki magukat a fantasztikum területén. A szerzők közül többen személyesen is eljöttek, hogy együtt ünnepeljenek a Galaktikával: az eseményen ott volt Dragomán György, Csányi Vilmos, Vörös István, Bárdos Deák Ágnes, Ménes Attila, Pataki Éva, Benedek Szabolcs. Burger István főszerkesztő és Dr. Mund Katalin lapigazgató bevezető szavai után mindannyian elmesélték, hogyan viszonyulnak a sci-fihez, és milyen élmény volt fantasztikus novellát írni.  Az eseményről a Centrum TV készített egy rövid összefoglalót.

Az estet Burger István, a lap főszerkesztője nyitotta meg. Elmondta, hogy amikor 43 évvel ezelőtt Kuczka Péter megalapította a Galaktikát, talán maga sosem gondolta volna, hogy a lap túléli őt, és hogy helye lesz a magyar irodalmi folyóiratok között. Hiszen a Galaktikának ma is 70 %-a irodalom, és ezzel a a hazai szűkös kínálatban a legnagyobb példányszámú irodalmi lapnak tekinthető.

A fantasztikus irodalom több ezer éve tanítja az emberiséget: felhívja a figyelmet társadalmi problémákra, egy várható jövőképet fest, megkísérel megjósolni technikai újdonságokat. Ahogy Lukács Béla fizikus mondta egykor: a science-fiction egyik fontos lényege, hogy felkészítsen bennünket a jövőre.

Ám más dolog miatt is fontos a sci-fi. Olyan technika központú világban élünk, amelyben a legfiatalabb generáció egyre kevesebbet olvas. A Galaktika őket akarja inspirálni, hogy felfedezzék az olvasás örömét.

A főszerkesztő hozzátette, hogy a Galaktika ezalatt a 43 év alatt számos díjat elnyert, többek között:

-1974-ben és 2005-ben a legjobb európai science-fiction magazin díját, melyet a Magazin egyedülállóan kétszer is sikerült megszereznie,

-2009-ben a legjobb európai science-fiction kiadója díját (a Galaktika Magazin kiadója, a Metropolis Media),

-2011-ben a legjobb science-fiction műfordító díját (Németh Attila, irodalmi szerkesztő), valamint

-2013-ben a legjobb science-fiction magazin főszerkesztő díját (Burger István, főszerkesztő).

Dr. Mund Katalin elmondta: a szerkesztőség régi vágya volt, hogy külföldi írók alkotásai mellett minél több kortárs magyar szerző műve jelenjen meg a Galaktikában. Míg a legtöbb ilyen tematikájú, külföldi magazin a saját nemzeti science-fiction irodalmát mutatja be, a Galaktika unikális, amiért a világ SF terméséből szemezget. Pedig nagy szükség volna arra, hogy saját íróinkat is bemutathassuk a magyar olvasóközönségnek, hiszen az írók minden országban a saját nyelvükön a saját helyzetükre reflektálnak, és elsősorban a saját, hazai olvasóközönségükhöz szólnak.

Az est zárásaként a szerzők megosztották az egybegyűltekkel, kinek milyen élmény volt sci-fit írni a Galaktikának. Többen nosztalgiával gondoltak vissza, hogy életük során mennyi mindent kaptak a science-fictiontől, és hálásak voltak a felkérésért. Mások az izgalmas kihívást, kötetlenséget és szabadságot említették, amit ez feladat nyújtott a számukra. De abban mind egyet értettek, hogy egyedülálló élmény volt a legrégebbi magyar sci-fi folyóiratban publikálni.

Bósa Diána