A kövek titkai: A tíz legrejtélyesebb és legmeghökkentőbb kő oszlop és emlék

Az emberről szokás azt mondani, hogy az egyetlen olyan faj, amely tudatában van saját végességének, a ténynek, hogy a jelen pillanatban tartó létezése egyszer (akármilyen messze vagy közel is legyen az), véget fog érni. Talán ezért is igyekeztek az emberek közösségei már az őskortól kezdve olyan lenyűgöző épületek emelésébe, amelyeket szemmel láthatóan az örökkévalóságnak szántak. Ezek az épületek az utókor számára – használati utasítás nem lévén – gyakran érthetetlenek, öncélúnak tűnnek a modern ember számára: mai gépekkel is csak nagy kínok árán megépíthető emlékművek, többtonnás oszlopok, gigantikus faragványok tarkítják Földünket, melyek rejtélye gyakran meghaladja tudásunkat vagy puszta mérete teljesen lenyűgözi az embert. Íme a tíz szerintünk legjobb rejtélyes és lenyűgöző kő emlék!

10. A Stenkvista rúnakő (Svédország)

Az északi népek (ömlesztett nevükön ‘vikingek‘) körében a Kr. u. IV. században kezdett elterjedni a szokás, hogy különböző feliratokat véstek sziklákba. Mindenki ismeri a viking hagyományt, miszerint hajóra teszik az elhuny testét, majd amikor az eltávolodik a parttól, felgyújtják – nos, ha nem sírkő, mi lehet ez? Nos, meglepődnénk – többek között tájékozódást segítő oszlopnak szánták egyik-másik ilyet, és ráadásként elhunyt szeretteik emlékének is ajánlották. Erre a funkcióra jó példa a Stenkvista kő, melyen kígyóábrázolásba vésve olvashatunk egy szöveget, diszkrét méretű Thor Pörölye jelkép jelenlétében (amely a régi, pogány valláshoz tartozás szimbóluma volt a kereszttel szemben). A szöveg nagyjábóli kiejtése: “helki auk ftajkair auk szorkautr raisztu merki szirún at sziuszmúnt fázúr szin”, jelentése: ‘Helki és Freygeirr és Szorkautr emelte e rúnadíszes jelzőkövet apjuk, Szjodmundr emlékére’. Hogy jártak-e ki a gyászolók e kövekhez, vagy volt-e valami társadalmi funkciójuk az emlékeztetésen kívül, a múlt ködébe vész.

9. Anundshögen (Svédország)

Svédország legnagyobb halma az Anundshög 60 méteres sugarával és 9 méteres magasságával. Az európai bronzkor és a késő vaskor közé datálják, a benne talált tűzhely radiokarbonos vizsgálata Kr. u. 210 és 540 közé sorolta. Sokan a legendás Anund királyhoz kötik a helyet. A közepén rúnakő áll (ld. a képet), melyen a felirat azt állítja, hogy “Folkvid emelte ezeket a köveket fia, Heden, Anund testvére után. Vred véste a rúnákat.” Hogy hisszük-e, vagy sem, hogy a legendás svéd király nyughelye ez, mindegy annak a tükrében, hogy van két darab, egyenként 50 méternél is hosszabb kő hajó a helyszínen a domb tövében. Ezek valószínűleg törzsi tanácskozás folyamán lehettek fontosak – de ismét csak nem tudjuk, mi volt a pontos funkciójuk, eredetük.

8. A Luxor-obeliszk (Párizs, Place de la Concorde)

A Luxor-obeliszk egyike annak az ikeroszlopoknak, melyek a régi egyiptomi Luxori templom bejáratát jelölték, 3300 éve emelték őket. Az egyik 1829-ben diplomáciai ajándékként érkezett meg Franciaországba. Anyaga ún. vörös gránit, magassága 23 méter. A rajta levő szövegek II. Ramszesz fáraó uralkodását dicsőítik. A Franciaországba történő szállításról megemlítik, hogy a korszak technológiai szintje miatt nagyon nehéz volt a szállítást megoldani… és pontosan ehhez kapcsolódik az obeliszk rejtélye.

Ugyanis jóval több, mint 250 tonna. A Kr. e. 1200-as években valahol mégis megfogták ez a követ, kibányászták, a Luxori templom elé juttatták, kifaragták és felállították (nem feltétlenül ebben a sorrendben). A franciáknak gőzgépeik voltak az elszállításhoz, és ők “nehéz feladatnak” nevezték. Akkor az egyiptomiak vajon mit mondtak, mennyire volt nagy a kihívás? És leginkább: hogyan voltak képesek erre az emberfeletti munkára (és akkor még nem is beszéltünk számos egyéb építményükről…)

7. A menhirek

A menhir egy középbreton nyelvű szó, jelentése, magas kő. Ezek olyan álló kövek, melyeken nem található írás, de amelyekről 100%-os bizonyossággal kijelenthetjük, hogy emberi alkotások. A legfrissebb kutatások alapján már 7-8000 évvel ezelőtt is emeltek ilyen kőszálakat Európa lakói, akikről tudunk valamit: sem a nyelvüket, sem a kultúrájukat nem ismerjük – de a menhireket hátra hagyták. Van, amelyik környékét használták temetkezésre, de van olyan hely is, ahol erre semmi bizonyíték nincs. Több, mint 10.000 menhir (vagy magányos megalitként vagy csoportosan) áll még a mai napig Európában, viszont elhelyezkedésük sűrűsége alapján arra következtetnek a szakértők, hogy annak idején több, mint 50.000 menhir is állhatott Európa-szerte! A középkorban általános vélekedés volt, hogy ezeket a bibliai özönvíz által elpusztított óriások emelték. Ilyen kövek állnak Örményországban is (itt Vishapakarnak, ‘Sárkányköveknek’ nevezik őket), de Dél-Amerikában, Indiában és Iránban is találtak hasonló megaliteket.

6. A Mo’ai (Húsvét-szigetek)

Kétségkívül az egyik leglátványosabb és legrejtélyesebb emberi kő-építmény-együttes a Húsvét-szigeteki mo’aik tömege. A furcsa, precíz hasonlóságúra faragott szobrok pontos funkciója nem ismert, valószínűleg vallási szerepet játszottak. A megmaradt őslakók szerint ezek a megistenült őseik “élő arcai”, 887-et állítottak belőlük 1250 és 1500 között a helyiek. A legnehezebb közülük 86 tonna, kifaragásuk és szállításuk minden valószínűség szerint emberfeletti erőfeszítést és hatalmas kreativitást követelt a túlzsúfolt sziget klánjaitól. Hogy mi ösztönözte a lehetetlennek tűnő feladat teljesítésére ezeket az embereket, valószínűleg örök rejtély marad.

5. A dolmenek

Dolment a Földön mindenütt lehet találni. Nevük a taol maen szóból jön, melynek jelentése kőasztal. Ezek is hatalmas méretű, néha faragott, néha eredeti formájú kövek, melyekből az ősi civilizációk valamelyike kapuszerű építményt emelt. Több elmélet is van, hogy miért hozták létre ezeket a döbbenetes építményeket: van, aki szerint a túlvilág kapujának szánták őket és vallási szertartások helyszínéül szolgáltak, van, aki úgy véli, temetkeztek alájuk, megint más templom-szerepet tulajdonít nekik és ásatásokat végez a körülötte fekvő falu megtalálására. Hatalmas számban találtak dolmeneket: egyedül Dél-Franciaországban több, mint tízezer menhir és dolmen áll a mai napig!

Nyugat-Európában található a legrégebbi, melyet 7000 évesre saccolnak.

4. A behisztuni szasszanida relief (Irán)

Ha király lennél, egy hatalmas birodalom sok csatában győzelmes ura, hogyan állítanál emléket annak, hogy alaposan legyőztél valakit? Nyilván alkotnál valami maradandót: építenél egy palotát, amit a legyőzött ellenségeid képei díszítenek, vagy emelnél egy hatalmas emlékművet, amire felvésnéd a történetedet. Ezek bizony jó stabil dolgok, de még így is kispista lennél I. Dareiosz perzsa nagykirályhoz képest! Ő ugyanis nem egyszerűen építtetett valamit, hanem kvázi félbevágatott egy hegyet. A lenyűgöző faragványt a hegy kövébe vésték, 15 méter magas, 25 méter széles és 100 méter magasságban található a simára nyesett hegyoldalban. Dareiosz győzelmét meséli el a trónbitorlók és hamis mágusok ellen vívott polgárháborúban. Nem fejezték be – jóval gigantikusabbra tervezték, ez távolról jól látszik. A Babilon és Médeia fővárosait összekötő fő út mellett helyezkedett el, így egyértelmű az üzenet: csihadj, kutya, Dareiosz nem viccel. (Nyilván a görög poliszok lakóinak elfelejtették megmutatni a monumentális emlékművet…)

3. Masuda Iwafune (Japán)

Ezzel a furcsa alkotással kapcsolatban még abban sem biztosak, hogy mi okból épült. Lehetett egy győztes csata emléke, egy sírhely, akár egy csillagászati megfigyelőállomás vagy egy szent hely. Egy biztos: nagyon nagy, kőből van, különleges és hiába viszonylag új (az Edo-korszakban készült), igazából csak találgatunk vele kapcsolatban.

2. Az Er Grah-i Összetört Menhir

Minden menhirek nagyapja, már ami a méretet illeti! Er Grah egy újkőkori lelőhely, sídombbal, és a legnagyobb menhir állókővel, amit a neolitikum embere valaha felállított. Kb. Kr. e. 4700 körül emelték, a közelben álló 18 másik megalittel egy időben, és úgy vélik, 4000 körül dőlt le és tört négy darabba. 20,6 méter hosszú volt, és összesen 280 tonnát nyomott – a régészek és történelemtudósok pedig értetlenül állnak az előtt, hogy hogyan volt képes a neolit nép ilyen hihetetlen teljesítményre: ugyanis a követ nem itt találták, mielőtt felállították a monstrumot, ide is szállították… faragványokkal is ellátták, de az erózió miatt a vésetek már nem kivehetők.

1. Stonehenge

Minden idők talán legtöbbet vitatott történelmi emlékhelye, a leghíresebb megalitikus épületegyüttes. A kör alakban elhelyezett állóköveket Kr. e. 3000 körül kezdték emelni, szintén messzebbről szállított kövekből (de már Kr. e. 8000-ből találtak építkezésre utaló nyomokat…). Sírok és tűzhelyek is előkerültek innen, a történelem változatos korszakaiból: generációk használták szent helyként. Eredeti építésének okai ismeretlenek: a szentély funkció hívei azzal érvelnek, hogy ilyen iszonyatos erőbefektetést igénylő épület csakis vallási célból épülhetett, míg sokan vélik úgy, hogy Stonehenge afféle csillagvizsgáló – és emellett vallási – épület volt. De egy új elmélet szerint Stonehenge-et egy győztes hadvezér emelte a meghódított törzsek segítségével: közösségi emlékművet emelve az egységnek, amit kovácsolt. A kultúra, amely hátrahagyta, nem hagyott írásos nyomokat, így a végleges választ a régészettől várják… ha lesz valaha válsz egyáltalán!