Jeff Carlson az új Galaktikában
Jeff Carlson nevét remélhetőleg a magyar olvasók is hamarosan megjegyzik. Idén, a Könyvfesztiválra érkezik először magyarul Frozen Sky (Fagyott égbolt) című regénye, mely egy lehengerlő sci-fi trilógia nyitódarabja. Az író eddigi munkásságáról korábban itt írtunk. Azonban egy írásával már megismerkedhetünk a Galaktika 325. számában, mely a Nyomás címet viseli. A Nyomás egyike annak a tizenhat rövid történetnek, mely a Long eyes and other stories című novelláskötetében található.
A Nyomás Carlos Garciáról, egy fiatal tengerészgyalogosról szól, aki feladja emberi mivoltát annak érdekében, hogy családját biztonságban tudhassa. Önként jelentkezett, hogy hal-szerű lénnyé változtassák, és így nem mellesleg felfedezhesse az óceán csodálatos világát. A feladat elvállalása azonban kihatott házasságára is. Mind amellett, hogy megélhetést biztosított ezzel családjának, nem volt otthon, hogy testben és lélekben is gyermekei és felesége mellett állhasson. Nem utolsó sorban Carlos élvezte a búvárkodásokat, tehát felfedezhető némi önzőség is tettében. Felesége azzal vádolta később, hogy az átváltozás csakis saját magáért csinálta.
Végül bekövetkezik egy baleset is. Környezetvédő aktivisták támadják meg a bázist, ahol Carlost „átváltoztatták”, mindeközben ő maga éppen a víz alatt tevékenykedett. A szerencséjén múlott, de megúszta a támadást, és végleg eltűnt a sötét óceán mélyén.
A szülők gyakran bármit képesek megtenni családjukért, gyermekeikért. Általában viszont ez a „bármi” lesz az, amiért a védelmezni kívánt családtagok eltávolodnak tőlük. Mindent feláldozva a nagyobb jó érdekében képesek az emberek önmagukból kifordulva bármilyen őrültséget véghez vinni. Akár mélyről fakadó bestiális ösztönök is eluralkodhatnak rajtuk, amivel talán többet ártanak, mint amennyit segíteni szeretnének.
A Nyomás gondolkodásra sarkallja az olvasót. Az egy dolog, hogy a jövőben akár képesek lehetünk ilyesfajta transzformációkat végrehajtani magunkon, mint ami a műben szerepelt, de vajon mindez megéri? Milyen erkölcsi, etikai, filozófiai, vagy épp vallási kérdéseket vethet fel egy ilyen beavatkozás? Ki mondja meg hol a határ? Természetes evolúciós fejlődésünk lenne ez, kihasználva a fejlett technika nyújtotta lehetőségeket, vagy szentségtörés Istennel szemben? Ezeket a kérdéseket szerencsére még nem kell eldöntenünk, de akár már a mi életünkben is előfordulhatnak ilyen törekvések, melyek alapjait, törvényszerűségeit időben meg kell vitatni. Nem is olyan régi hír, miszerint kutatóknak sikerült emberi sejtet ültetni disznóba, ezzel hibrid embriót hozva világra. Természetesen a világsajtó felhördült a hír hallatán, de ennyire ez a helyzet sem fekete vagy fehér. A tudomány és a fejlett orvoslás szempontjából ez kimagasló teljesítmény. Új szövetek, vagy akár szervek hozhatók létre egy ilyesfajta beavatkozás során. Azonban erkölcsi vonzatát tekintve hagy némi gondolkodni valót az eset.
Egyelőre viszont jóval emberibb, hozzánk közelebb álló kérdéseken gondolkodhatunk a mű kapcsán. Mi az az áldozat, melyet még érdemes meghozni családunkért? Hiszen, ha mindenünket beáldozzuk értük, mi marad belőlünk? Mi marad meg lényünkből, ami miatt velünk vannak elsősorban? Hol válik önzőségbe az általunk önzetlennek hitt áldozat? Vajon az élet anyagi vonzata a fontosabb, vagy a feltétel nélkül szerető család? Markáns, erős kérdések, melyekre nincsenek egyértelmű válaszok, de talán Carlson novellája képes pár percre megállítani az olvasót, hogy elmerenghessen néhány igazán fontos, emberi problémákon.
