Elszabadult kórokozók 1.rész

A média által alaposan megtuningolt járványok idejét éljük. Talán nincs is olyan ember, aki ne tudná, mi az a H1N1, a Creutzfeld-Jacob-szindróma, a Lyme-kór, a sertésinfluenza, a HPV, hogy a Heptatitis-C-ről, vagy az AIDS-ről ne is beszéljek.
Azonban míg e mémmé vált betegségek, és kórokozóik divattémává váltak, addig más, valaha rettegett kórokozók mintha eltűntek volna a köztudatból.
Pedig nagyon is itt vannak, csupán lappanganak valahol egy gyanútlanra várva.

A szervezett közegészségügyi intézkedéseknek hála a pár századdal, vagy akár pár évtizeddel ezelőtt még rettegett kórokozók neve manapság már nem igen bukkan fel a hírekben.
Az oly divatossá vált összeesküvés-elméletek egyike azonban súlyos közegészségügyi következményekkel járt, és ez nem más, mint a védőoltások elleni kapmány.
A pár évvel ezelőtt kezdődött és a médiahiszti közvetítésével hihetetlen méretet öltött kvázi polgári engedetlenség következtében világszerte szülök százezrei-milliói nem oltatták be gyermekeiket olyan rettegett kórokozók ellen, mint a kanyaró, a diftéria, és a szamárköhögés. Az eredménye pedig többezer beteg gyermek, és a betegségek szövődményeiben – pl. agyhártya-, és agyvelőgyulladás, szívizomgyulladás, izombénulás-,  meghalt apró áldozat lett.
Mint utóbb kiderült a védőoltások elleni kampány egy kvázi hazugságra épült.
Az azóta is tartó lobbi, és ellenlobbi máig megosztja a szülőket…

Cikkünkben azokra a féken tartott kórokozókra, illetve ma is aktív, és jelentősen virulens társaikra szeretnénk felhívni a figyelmet, ‘akik” napjainkig itt vannak velünk, és halálos csendben várják áldozataikat.
Ez alól talán csak első “vendégünk” a kivétel, “akit” a WHO hivatalosan is elpusztítottnak nyilvánított.

Pestis

járvány kitörése: 1664-1666. London, Anglia
kórokozó: Yersinia pestis baktérium
körülbelül 100 000 halálos áldozat

Az egyik utolsó nagy nyugat-európai pestisjárvány 1664 karácsonyakor ütötte fel a fejét Londonban. A téli időszakban a megbetegedések száma ugyan nem volt jelentős, de tavasszal a járvány gyorsan terjedt, és június 29-én az udvar elhagyni kényszerült a fővárost. Azokat a házakat, amelyekben pestises beteget találtak, negyven napra vesztegzár alávették. A megbetegedések száma szeptember végén hirtelen csökkent, és a járvány lassan megszűnt. 1666 februárjában az udvar is visszatért. A pestisben elpusztult londoniak száma körülbelül 100 000-re tehető. A már majdnem két éve tomboló pestisjárvány megfékezésében fontos szerepe volt az 1666-os a tűzvésznek is.

Kolera

járvány kitörése: 1991-1998 Peru, Kolumbia, Ecuador
kórokozó: Vibrio cholerae baktérium
981 804 megbetegedésből 8622 kimenetele volt halálos

A kolera a tengerparti területekről gyorsan átterjedt a szárazföld belsejébe, még az évben 322 582 embert betegítve meg. A következő évben már a Kolumbiában és Ecuadorban is felütötte fejét: az összesen 981 804 megbetegedésből 8622 kimenetele volt halálos. A járvány kitörésének és terjedésének okai nem teljesen tisztázottak; a valószínűsített tényezők:

a rossz higiénés viszonyok, főleg a fertőzött ivóvíz;
a táplálkozási szokások (mosatlan gyümölcsök és zöldségek, nyers tengeri hal fogyasztása),
a zooplanktonban továbbélő kolerabaktériumok;
az ismétlődő árvizek;
a nullás vércsoportúak nagy aránya (75%)
a Greenpeace és más zöld szervezetek beavatkozása, aminek hatására a hatóságok nem voltak hajlandók az ivóvíz klórmeszes fertőtlenítésére.

Sárgaláz

járvány kitörése: a sárgaláz folyamatosan jelen van a fejlődő, trópusi, szubtrópusi országokban, az érintett területekre csak és kizárólag védőoltási igazolással lehet belépni!!!
kórokozó: szúnyogok által terjesztett flaviridae vírus-család, emberről-emberre nem terjed
A diagnosztizált betegek halálozási aránya 10, súlyos lefolyásnál akár 40-80 százalék.

Európában utoljára 541-549 között volt sárgaláz járvány, napjainkban a trópusi- és szubtrópusi területeken szed még áldozatokat a betegség, elsősorban Afrika középső részén és Dél-Amerika északi országaiban.
Két formája ismert, a dzsungel-, és a városi-sárgaláz.

Kanyaró, Morbilli

járvány kitörése:  2000-es évek eleje óta folyamatosan emelkedik a kanyarós betegek száma Dél-Walesben, Nagy-Brittanniában
kórokozó: morbilli-vírus
A kiállt kanyarófertőzés szövődményei úgymint agyhártya, és agyvelőgyulladás az esetek 80%-ban halálos kimenetelű.

Andrew Wakefield 1998-ban írt tanulmánya a morbilli elleni vakcina és az autizmus kapcsolatáról olyannyira felháborította a közvéleményt, hogy több, mint egymillió szülő tagadta meg gyermeke kanyaró elleni beoltását.
Ennek eredményeképpen évről-évre egyre magasabb a kanyaróban megbetegedő gyermekek száma Wales tartományban.
A közegészségügyi szolgálat a járvány szélesebb körben való elterjedésének megakadályozására huszonnégyórás ügyeletet tart az oltóközpontokban.

Spanyolnátha, Influenza

járvány kitörése: 1918. eredete máig vita tárgya
kórokozó: A-típusú influenza, a járvány ideje alatt többször is mutálódott
A Föld teljes lakosságának mintegy 20–40 százalékát megbetegítette, 20-100 millióra becsülhető a halálos áldozatok száma.

A kutatók a mai napig vitáznak arról, hogy a több tíz millió halálos áldozatot követelő vírus hol ütötte fel a fejét először. Egyesek Kelet-Ázsiából eredeztetik, mások Ausztriát tartják a betegség kiindulási pontjának, az első dokumentált eset pedig az amerikai Kansasban történt.
Ennek fényében a kór elnevezése kicsit félrevezető, de erre is van magyarázat: Spanyolország első világháborúbeli szerepével – egészen pontosan semlegességével – áll kapcsolatban. Míg ugyanis a spanyol lapok nyíltan írhattak a gyorsan terjedő vírusról, a háborúban álló felek eltitkolták a nyilvánosság – de főképp ellenfeleik elől – az influenza által okozott veszteségeket.
Ez az információhiány leginkább a kór terjedésének kedvezett. A betegség 1918 augusztusában kezdődő második hulláma a világtörténelem legpusztítóbb járványának bizonyult: a halálos áldozatok számát 20 és 100 millió fő közöttire teszik.

A link alatt folytatjuk tovább e féktelen apróságok utáni hajszát

http://www.booker.hu/hirek/Elszabadult-korokozok-2-resz/