Erős nosztalgia és egy félelmetes új főgonosz a Legendás állatok 2-ben
A pár napja bemutatott Legendás állatok: Grindelwald bűntetteit újfent az a David Yates rendezte, aki az első részért is felelős volt, de a szakember neve fémjelezte az eredeti Harry Potter filmek több darabját is. 2016-ban láthattuk az első előzményfilmet, amelyben a New York-i varázsvilággal és a mágikus társadalom felnőttjeivel ismerkedhettünk meg közelebbről. Az alkotás teli volt érdekes állatokkal is, azonban akkoriban még kevésbé sikerült kedvezni a tősgyökeres rajongóknak. Merthogy a Harry Potter filmeket a mai napig milliók imádják, így a J. K. Rowling univerzumhoz csak akkor érdemes hozzányúlni, ha némi nosztalgia is kerül a tányérba.
Úgy tűnik, hogy a rossz kritikák ellenére Yates tanult a hibájából és ügyesen vitte tovább a megismert Salmander történetét. A Legendás állatok 2-t csak a Roxfortban mutatott részekért is érdemes volt leforgatni, de ezúttal láthattuk Albus Dumbledore fiatalkori verzióját is, akit Jude Law alakított. Nem is rosszul, tegyük hozzá gyorsan. A 2016-os felvonás egyik nagy gyengesége az volt, hogy habár jó érzés volt visszatérni a varázsvilágba, mégse kaptunk olyan fenyegetést, más szóval főgonoszt, aki jól megijeszthette volna a nézőket. Johnny Depp a folytatásban viszont nagyon odatette magát, a színész már-már Voldemortot idézte Grindelwaldként, öröm volt nézni a karakter húzásait.
A Legendás állatokban látott mugli-varázslónő szerelmi szálat is ügyesen továbbszőtték, ahogy most Salmander helyét is sikerült megtalálni a konfliktusban. Az aurorok a Harry Potter idejében izgalmasak voltak, a Grindelwald bűntetteiben pedig velük is megismerkedhettünk picit. A film visszatért Európába és valljuk be, ennek a franchise-nak az öreg kontinens áll jól, bár értékelni kell, hogy a New York-i sztorival újítani akartak. Látvány terén teljesen rendben volt a film, ami pedig még fontosabb, hogy végre egy nagy csavarnak köszönhetően Credence létezése is értelmet nyert.
Egyedül azt lehet sajnálni, hogy néhány túlmagyarázott és felesleges dialógusokkal telirakott jelenet miatt a Legendás állatok 2 kissé a szappanoperákra hasonlított. Ennek ellenére a Lestrange família előtörténetét megismerni érdekes dolog volt, ráadásul kaptunk egy erős kikacsintást Tudjukki egyik csatlósával kapcsolatban, mely biztosan sok rajongónak adott beszédtémát.
A Legendás állatok franchise 5 részes lesz a tervek szerint, a 2. résszel kapcsolatban azonban egy percig se lehetett érezni, hogy csak tölteléknek, esetleg a Grindelwalddal való nagy csata jellegtelen felvezetésének szánták volna. Abszolút élvezhető kaland, főleg az olyan nézőknek, akiknek megszakadt a szíve amiatt, hogy a Harry Potter történet befejeződött. Különösen izgalmas volt Goethe Salmander fiatalkorával megismerkedni, illetve látni, hogy Dumbledore hogyan tanított korábban egy hozzá nem illő tárgyat, így hardcore fanoknak irány a mozi. Értékelés: 8/10
