Grönland a radar alatt
Amióta a Grönland szigetét folyamatosan figyelik radarokkal, újabb és újabb felfedezések jönnek.
Amerikai kutatók több mint 1,6 kilométer mélyen a grönlandi jégtakaró alatt hatalmas ősi tómeder üledékére bukkantak. A világon először fedeztek fel ilyen jégalatti domborzatot.
A tómeder abban az időben alakulhatott ki Grönland északnyugati részén, amikor a térség jégmentes volt, de most teljesen fagyott. A kutatók szerint több millió éves lehet, és páratlan fosszíliákat, a múlt klímájának és életének kémiai nyomait tartalmazza.
A meder egykoron egy 7100 négyzetkilométernyi tó ágya volt. Az üledék benne 1,2 kilométer vastag. A repülőgépen elhelyezett geofizikai eszközök felvételei szerint legkevesebb 18 forrás táplálhatta a tavat északról. A kutatók számításai szerint a tó mélysége 50-250 méter lehetett.
Az elmúlt években a kutatók találtak jégtakaró alatti, folyékony vizet tartalmazó tavakat mind Grönlandon, mind az Antarktiszon jégbe ékelődve, ám ez az első eset, hogy fosszilis tómederre bukkantak, amely akkor keletkezett, amikor még nem volt jég a területen, majd később betemetődött és megfagyott. Nincs bizonyíték arra, hogy a grönlandi medence folyékony vizet tartalmazna napjainkban.
Egy dán-brit kutatócsoport szerint Az eddigi legpesszimistább előrejelzéseknél is gyorsabban olvadhat Grönland három legnagyobb gleccsere, amely elegendő fagyott vizet tartalmaz ahhoz, hogy 1,3 méterrel emelje a világ tengereinek szintjét.
A kutatócsoport történelmi felvételeket és más adatok seregét használta ahhoz, hogy kiszámítsa, mennyi jeget veszített a Jakobshavn Isbrae, a Kangerlussuaq és a Helheim gleccser a 20. században.
A kutatók kimutatták, hogy a Jakobshavn Isbrae több mint 1,5 trillió tonna jeget veszített 1880 és 2012 között, míg a Kangerlussuaq és a Helheim 1,4 trilliót, illetve 31 milliárdot 1900 és 2012 között.
2000-ig a tengerszintek emelkedését az olvadó gleccserek és az óceánok melegedő vízének tágulása okozta. Az elmúlt két évtizedben azonban a világ legnagyobb jégmezői, a grönlandi és az antarktiszi vált a tengerszint-emelkedés legnagyobb forrásává.
