Így lett King Kong a mozitörténelem egyik legismertebb gigaszörnye
Hatalmas, gonosz, szereti a szőkenőket és 84 éves kora ellenére jól tartja magát, mi az? Természetesen King Kong, a filmtörténelem egyik leghíresebb gigaszörnye, melyet a mozibajárók a Kong: Skull Island című új blockbusterben láthatnak viszont. Előfordulhat, hogy akadnak olyan nézők, akiknek az újdonság erejével hat ez az óriásmajom, ezért összefoglaljuk, az elmúlt évtizedekben milyen filmekben tűnt fel King Kong.
Az első Kongot 1933-ban láthatta a közönség, Merian C. Cooper és Ernest Schoedsack rendezésében, a történet egy kalandvágyó filmest mutatott be, aki a Skull Islandre ment kirándulni és hogy-hogy nem, filmjének főszereplőnőjét, Fay Wrayt a gorilla megkedvelte. Amikor pedig a szörnyet New Yorkba vitték, természetesen kiszabadult és még az Empire State Building tetejére is felmászott. Végül azonban lelőtték, így nem lett happy end a sztori vége. A film egyébként óriási siker lett, a pusztításpornót dicsérte többek között Roger Ebert is, aki a legnagyobb filmkritikusok között vonult be a filmtörténelembe. Neki meg azért érdemes hinni.
A film tehát siker lett, egy probléma viszont volt a franchise kiépítésével. Mégpedig az, hogy a címszereplő King Kong bizony megmurdelt benne. Mit is tehetett volna a stúdió, fogta magát és a folytatást Son of Kong címmel hozta el a mozikba. Ebben az előző rész kalandvágyó rendezője menekült a törvény elől, a férfi pedig ismét a Skull Islanden találta magát. Ott aztán találkozik egy albínó gorillával, Little Konggal. Össze is barátkoznak, ám a filmkészítő számára a majmos kaland ismét csak eléggé rosszul végződik. A Skull Islanden elszabadul ugyanis a pokol. A Son of Kong már nem volt akkora siker, így hagyták is pihenni a franchise-t egy kicsit. Japánban ellenben visszatért később Kong, hiszen elkészült egy nagy összecsapás, melyben Godzillával ment ölre kedvenc gorillánk.
Az 1962-es King Kong vs Godzilla nagyjából annyira csodaszámba ment, mint mikor tavaly összecsapott Batman és Superman. Ezt a verziót viszont már egy japán stúdió, a Toho készítette el. Ők az amerikaiaktól vásárolták meg a jogokat, miközben kihagyták a buliból a filmen dolgozó O’Brient, belerakták a saját szörnyüket és összeeresztették őket. A végeredmény iszonyú gagyi lett, hiszen az eredetihez hasonló stop-motion technika helyett egy embert öltöztettek be majomjelmezbe. Máig azt mondják egyébként a filmről, hogy kétféle befejezést forgattak hozzá. Az egyikben, mely az amerikaiaknak szólt, Kong lett a párharc győztese. A másik, japánoknak szóló változatban pedig nyilván a Godzilla. Ez a Screencrush nevű lap szerint nem igaz, egyetlen finálé volt, és abban mindenütt Kong nyert.
Kong japán kalandjai 5 év múlva folytatódtak, hiszen a King Kong Escapes című filmben robotmásával küzdött meg a gorilla. Itt azonban az Empire State Building helyett a Tokyo Towerre mászott fel a gigaszörny. Aztán 1976-ban végre visszatért az amerikaiakhoz Kong, rebootolták is az eredeti filmet. Filmes stáb helyett egy tudós és egy olajiparban érdekelt szakember találta meg a majmot. Ez a film már jóval magasabb minőséget képviselt, még Oscar-díjat is kapott. Kongot ezúttal is egy majomjelmezbe öltözött férfi alakította, ez a megoldás ellenben sokkal jobban működött, mint a japánoké. A kosztüm dizájnere később például az E.T. filmen is dolgozott, Spielberg pedig nem akárkiket szokott maga mellé venni a munkáihoz ugyebár.
Az 1976-os filmet folytatás követte, habár ebben a King Kong filmben is majdnem meghalt a címszereplő. A King Kong Lives egy évtizeddel később érkezett és a hím gorilla mellé behoztak még egy nőstényt. A zuhanás után ugyanis vértranzfúzióra volt szüksége Kongnak és ezt csak egy magafajtától kaphatta meg. Volt itt szerelem, kisgorillák, a film trailere pedig Kongot Amerika nagy hősének nevezi, ami azért egy kissé tán túlzás. 1998-ban aztán jött a The Mighty Kong, amely musical volt és csak videóra érkezett. Ennél többet talán nem is érdemes róla szólni.
A legtöbbek számára ismert verzió 2005-ben látta meg a napvilágot, ezt Peter Jackson rendezte és Andy Serkis motion capture technológiával játszotta el King Kongot. Volt itt fan service rendesen, viszont Jacksonnal A Gyűrűk Ura sikerei után talán kissé elszállt a ló. A film majdnem 190 perces lett, másfél órával hosszabb az eredeti, 1993-as változatnál. Persze lehet ezt magyarázgatni, hogy Peter Jackson ezen nőtt fel és csak tisztelettel akart adózni egy gyerekkori kedvencének, de elképzelhető, hogy sokak kedvenc filmkészítője ezzel kicsit túl messzire ment. Egészen 2017-ig, azaz 12 évet kellett várni rá, hogy King Kong visszatérjen a mozikba, és most a kíváncsi nézők le is csekkolhatják, hogy sikerült az új próbálkozás.
A Kong: Skull Island a kritikusok szerint látványvilágát tekintve rendben van, a főszereplők azonban gyengék. Az új Kong film nem mer az lenni, aminek kitalálták. Egy pusztításpornó, amiben a gorilla szereti a szőkenőket. Pedig ezeknek a filmeknek kábé ennyi a lényege és értelme, az emberek pedig azt várják, hogy a szörny lezúzza a számára unszimpatikus karaktereket. Aki egyébként azon gondolkozna, hogy lesz-e még epikus összecsapás King Kong és Godzilla között, annak nem kell félnie. Hiszen a Kong film azt készíti elő. Mondjuk nem biztos, hogy lesz olyan élvezhető, mint a Pacific Rim, amiben óriásrobotok harcoltak legalább akkora szörnyekkel. De a japán verziójánál csak tán jobb lesz.
