Klasszikus írók, akikről nem sejtetted, hogy sci-fit is írtak
Mint minden zsáner, szerzői szempontból a sci-fi is kicsit belterjes. Ahogy vannak krimi-, kalandregény, szakácskönyv- vagy egyéb zsánerű írók, úgy vannak sci-fi írók is. A zsánerek között elég ritka az átjárás.
Épp ezért jelent különleges ízt, ha egy másik zsánerből rándul át a szerző a fantasztikum világába. Ez különösen akkor izgalmas, ha olyan klasszikus szerző, akiről ezt sosem feltételezted. Most bemutatunk három ilyet.
Rudyard Kipling – Kívánságok háza
Ha Kiplinget emlegetjük, mi más is kerülhetne azonnal szóba, mint a dzsungel könyve. A világhírű szerző 1907-ben elnyerte az irodalmi Nobel-díjat. Kitüntetett helyet foglal el az irodalomtörténet panteonjában. Azt azonban csak kevesen tudják róla, hogy számos fantasztikus, sőt tudományos-fantasztikus történetet is írt.
A kötet ezek legjavát nyújtja át csokorba kötve. Találkozhatunk bennük tengeri szörnyekkel, kísértetekkel, öntudatra ébredt gépezetekkel, de olvashatunk a múlttal létesíthető rádiókapcsolatról, az első mikroszkópról és a bolygómozgások emberi testre gyakorolt hatásairól. A kötet legnagyobb részét pedig két, egymáshoz kapcsolódó kisregény teszi ki, amelyek elképzelt futurisztikus világában a légi közlekedés a mindennapok részévé vált, és a forgalmi irányítóközpontból a totalitárius hatalom elnyomó szervezete lett.
Orwelli és wellsi látomások váltakoznak könnyedebb hangvételű írásokkal ebben a különleges gyűjteményben, melynek darabjai egytől egyig itt olvashatók először magyar fordításban, új megvilágításba helyezve egy irodalmi nagyság munkásságát.
Sir Winston Churchill – Savrola
A huszadik század egyik legnagyobb formátumú politikusa, a második világháború sorsdöntő alakja. Ez a régi arisztokrata családból származó, teljességgel szabálytalan pályafutású brit újságíró, katona, író, festőművész, hol liberális, hol konzervatív politikus, többszörös miniszter, számos szépirodalmi, történelmi, politikai írásmű alkotója 1948 és 1953 között megírta élete legnagyobb kalandjának és vállalkozásának, a második világháborúnak személyes hangvételű és pártos – azaz kellően elfogult – történetét. Sir Winston Churchill egyetlen regénye, igazi kuriózum: disztópia a XIX. századból,
A Savrola – avagy forradalom Laurániában a XIX. században íródott. Ebben a disztópiában az ifjú Churchill olyan képeket és leírásokat vázol a háború és a forradalom, a puccs természetéről, amelyek a XX. században mind-mind megvalósultak.
Még csak huszonhárom éves volt, amikor megírta első és egyetlen regényét, a Savrolát. Bár fikcióról van szó, bizonyos részleteiben kötődik valós eseményekhez, személyekhez, még Churchill családtörténetéhez is. A színhely egy sosem létezett ország, Laurania, ahol egy Antonio Molara nevű diktátor ragadja magához a hatalmat. Az ő ellenfele Savrola, aki az elégedetlenkedők élére áll és kirobbantja a forradalmat. Hamarosan azonban kicsúszik a kezéből az irányítás…
Érdemes kiemelni, hogy a kötet központi nőalakját, Molara feleségét, Lucille-t a szerző édesanyjáról, Lady Randolph Churchillről mintázta.
A Savrola egy diktatúra végnapjainak története. Ugyanakkor olyan eseményeket és helyzeteket vázol fel, melyek a hatalomhoz vezetnek, megmutatva a buktatókat, amiket egy jó vezetőnek el kell kerülnie.
Jack London – Ezer halál
Jack London az egyik első világirodalmi rangú amerikai író, népszerűsége mind a mai napig töretlen. Az emberi társadalom megreformálásáért küzdött, legkedvesebb szereplői vakmerő kalandorok, „éneklő” és „beszélő” kutyák, legkedvesebb színterei az erdő és a tenger voltak.
Mintegy ötven könyvet írt, amelyek hamar megjelentek más nyelveken is, nálunk is több kiadást értek meg. Irodalmilag Stevenson és Kipling követője volt. Néhány művét még életében filmre vitték, kettőben maga is játszott.
Mindnyájan ismerjük őt, gondolnánk. Hiszen sokan már gyermekkorukban találkoznak olyan köteteivel, mint A vadon szava, A beszélő kutya vagy Az éneklő kutya, a Tengeri farkas, az Északi odüsszeia vagy az Aranyásók Alaszkában. Esetleg ezek filmváltozataival. De valóban ismerjük-e a sokoldalú író minden arcát?
Mert London keze alól a realista emberi drámák, valóságban gyökerező kalandregények mellett kerültek ki fantasztikus művek is, meglepően nagy számban. Elég A Vaspata disztópikus társadalomrajzára gondolni, az Ádám előtt hősére, aki az ősvilágba álmodja vissza magát, esetleg a Kóbor csillag kozmikus látomására.
E kötet a szerző kevéssé ismert fantasztikus novellái közül válogat, és a témák a lehető legváltozatosabbak: az emberiséget elpusztító világjárvány; a saját fián könyörtelen kísérleteket végző őrült tudós; a csillagok közül érkezett tárgy, amit a tudatlan bennszülöttek istenként tisztelnek, de üzenetét fel nem foghatják. Találkozhatunk még többek közt a terrorizmus riasztó víziójával, a biológiai hadviselés rémképével, a láthatatlanság titkával, fiatalító szérummal és gyilkos sugárfegyverrel is.
A modern SF szinte minden kelléke felvonul ezekben az írásokban, amelyek hiába születtek 100 évvel ezelőtt, a mai olvasók számára is páratlan izgalmakat tartogatnak.
