Óriás napkitörés nyomaira bukkantak a grönlandi jégben

Évtizedek óta szemmel tartjuk a Napot azon aggódva, hogy egy erős napkitörés ha eltalálja a Földet, komoly károkat okozhatnak a modern technológiákban, akkor kiütheti bolygónk elektromos rendszereit, alapjaiban rengetve meg az emberi civilizációt.

Svéd tudósok most Grönlandon egy több mint kétezer éve történt hatalmas napkitörés bizonyítékaira bukkantak. A jégmagokban talált bizonyítékokat alapján Kr.e. 660-ban a Földre protonrészecskék záporoztak a Földre. A jégmagokban talált radioaktív izotópok, a berillium-10 és a klór legstabilabb radioaktív izotópja, a klór-36 kozmikus eredetűek. Ez a kozmikus esemény tízszer erősebb volt, mint bármely hasonló napkitörés, amelyet a modern mérőeszközök használata óta feljegyeztek.  A grönlandi jégben talált bizonyíték szerint a Kr.e 660-ban történt napkitörés egy szoláris protonesemény (SPE) volt.

 A Nap által kibocsátott a töltött részecskék átlagos körülmények között másodpercenként 400 kilométeres sebességgel haladnak a Föld felé. Egy nagyon erős koronakidobódás esetén azonban másodpercenként 2-3 ezer kilométer sebesség is lehetséges.  Ha egy ilyen napvihar közvetlenül eléri a Földet, az zavart okozhat a kommunikációs és navigációs eszközök működésében vagy tönkre is teheti azokat. Legrosszabb esetben az elektromosan töltött részecskék akár az űrben lévő műholdakat is károsíthatják és hatással lehetnek az űrben lévő űrhajósok egészségére is. A több ezer méter magasban a sarkkörökhöz közel szálló repülőgépek utasai és személyzete szintén nagyobb mértékű sugárzásnak van kitéve.