Riasztó adatok a legnagyobb jégmezőkről
Mind a tavalyi, mind a három évtizedes összesített adatok riasztó képet festenek a világ legnagyobb jégmezőiről.
Grönlandon és az Antarktiszon is kritikus a jégveszteség. A Föld legnagyobb szigete a 2019-es északi-sarki rendkívüli nyári melegben hatszázmilliárd tonna jeget veszített. Ekkor a mennyiség globális tengerszintet két hónapon belül 2,2 milliméterrel növeli meg. Az Antarktiszon is folytatódott a jégtömeg vesztése az Amundsen-tengeröbölben és az Antarktiszi-félszigeten, de a kontinens keleti részén a Maud-királynő-földön lehullott nagy mennyiségű hó ezt bizonyos mértékig ellensúlyozta.
Az elmúlt 30 év adatait is összesítették. A Föld két nagy kiterjedésű jégmezője 6,4 billió tonna jeget veszített el 1992 óta, a jég olvadása 17,8 milliméterrel emelte a tengervizek szintjét globálisan.
A mérések szerint a globális felmelegedés hatására az 1990-es évekhez képest hatszorosára gyorsult a jégolvadás Grönlandon és az Antarktiszon.
az 1990-es években jégtakarók számlájára írható a tengerszint-emelkedés körülbelül ötszázalékos volt, ami szinte elenyésző. MA ez nagyjából a harmadát teszi ki.
A szakértők közel három évtized sarkvidékekről készített műholdas megfigyelési adatait vizsgálták meg. Ezek a műholdak nyomon követték a jégmezők tömegének, mozgásának és gravitációjának változásait.
A 2014-es számítógépes modellek 53 centiméteres globális vízszintemelkedést vártak 2100-ra. A tanulmány az antarktiszi és grönlandi jégolvadás miatt sokkal pesszimistább forgatókönyvet sugall, valószínűleg további 17 centiméterrel növeli a század végére szóló becslést. Ha ez bekövetkezik, 2100-ra 400 millió embernek kell az évenkénti parti áradásokkal szembenéznie.
