X bolygó: mégis létezik?…
A Brazíliai Nemzeti Obszervatórium nemzetközileg is elismert csillagásza, Rodney Gomes állt elő az elképzeléssel. Az Amerikai Csillagásztársaság gyűlésén mutatta be a nem régen elkészített modelljeit, amelyek feltételezik ennek a távoli bolygónak a létezését.
A csillagászok “meggyőzőnek” nevezték Gomes érveit és modelljeit, de ahogy ő is, úgy ők is rámutattak, hogy ez nem bizonyíték, pusztán igen alapos gyanú.
A csillagászok már évek óta megfigyelik, hogy a Neptunusz pályáján túl néhány jeges objektum (többek közt a Sedna kisbolygó) letér arról a pályáról, amit az összes ISMERT Naprendszerbeli test különféle gravitációs erői diktálnának. A Sedna például egy különlegesen elnyújtott orbitális pályán kering a Nap körül, olyan oválisan, amire 2003-as felfedezése óta nem volt magyarázat.
Gomes lefuttatott szimulációi egy feltételezett, kb. négy földtömegnyi gravitációjú objektumról azonban tökéletesen illeszkednek a megfigyelt jelenséghez. Ez a láthatatlan bolygó túl messze lehet ahhoz, hogy érezhetően befolyásolja a Föld, és a kisebb, napközeli bolygók mozgását, de elég közeli lehet ahhoz, hogy a távoli, jeges objektumokat vonzhassa.
Többféle típusú bolygó is van, ami belefér Gomes képletébe: lehet egy Neptunusz méretű, alacsony sűrűségű (akár fagyott) gázbolygó, ami 225 milliárd kilométerre kering a Naptól. Egy ilyen test már a megfigyelt jelenség produkálására tökéletesen képes volna, a belső bolygók (és a Jupiter-féle óriások) mozgásában pedig észlelhetetlen lenne.
Hogy hogyan került oda, ahol van?, jóval a Plútó pályáján kívülre? Nos – arra több lehetőség is van. Lehet, hogy egy szabadon sodródó objektum egy másik csillagrendszerből, amit a Nap gravitációja foglyul ejtett, vagy akár a mi Naprendszerünkben is formálódhatott, és az egyes bolygók parittyaszerűen kilökdösték a Plútón túlra.
Gomes kollégái világszerte érdeklődéssel figyelik a kutatását. Még zajlik írásának ellenőrzése, de több neves szakember elmondta, hogy a számításokban nem lehet hiba.
Nem ez volna az első olyan égitest, amit más tárgyakra gyakorolt gravitációja alapján mutatnak ki: a XIX. század elején a Neptunusz létezését feltételezték az Uránusz pályájának furcsaságai miatt. Ez évtizedekkel azelőtt történt, hogy először látták volna teleszkópon keresztül.
A huszadik században az ún. X bolygót komoly szakemberek is kutatták, pont a Neptunusz pályájának anomáliái miatt. De kiderült, hogy azokat csupán mérési hiba okozta, így a keresést a tudomány fel is függesztette (jó táptalajt biztosítva a világvége-váróknak és az összeesküvése-elméletek kedvelőinek, akik szerint ez a Nibiru bolygó eltussolása).
A Sedna kisbolygó felfedezője azonban rámutatott: nem szabad egyértelműen egy új bolygót várnunk, mert könnyen csalódhatunk. Nem tudjuk, mióta vannak a helyükön ezek az érintett, furcsa pályájú testek, lehet, hogy amikor a Nap (valószínűleg egy több csillagot megszülő gázfelhőben) megszületett és még ifjú volt, egy közeli testvércsillag írta bele a hurkokat a szóban forgó égitestek pályájába. Azaz, lehet, hogy sehol egy új bolygó, hanem egy régi csillag a tettes.
Gomes és a hozzá csatlakozott csapat tovább dolgozik, megpróbálják megtalálni ezt a rejtőzködő planétát. Maga a Sedna felfedezője, Brown is vele tart, hogy igazolják vagy megcáfolják Gomes elméletét.
